Charles II : The Power and the Passion
(BBC TV sorozat)

Egy keveset a filmről:

Műfaj: Dráma

A “Charles II: The Power and the Passion” című filmet Joe Wright rendezte. 2003 novemberében került először bemutatásra az Egyesült Királyságban.
Károly szerepében Rufus Sewell látható, a további főbb szerepeket Rupert Graves, Helen McCrory és Martin Freeman alakítja. 


A cselekményről:
A film egy hedonista uralkodó és egy izgalmas történelmi időszak tükre, történet egy olyan korról, ahol a politikában és a szerelemben is a gyorsaság a siker záloga.

A cselekményt I Károly 1649 Januári kivégzése vezeti be. Fia , II Károly, szemtanuja az eseménynek. Maga a cselekmény 1658-ban Antwerpben indul, II Károly ide menekül a polgárháború idején anyjával Henriette-el. A király száműzetése idejében Anglia de facto köztársasággá válik, Oliver Cromwell vezetésével. A film bemutatja Cromwell halála után a Monk tábornok és a hosszú parlament még élő tagjai által egybehívott gyűlést, amely követséget meneszt Károlyhoz felajánlva az angol koronát. 1660-ban megkoronázzák. Károly bosszút áll mindenkin aki az apja haláláért felelős volt, ezt a film nem túl kevés vérrel mutatja be. (pl. láthatunk hasfelmetszéstől elkezdve akasztásig mindenfélét, illetve vastag és vékonybelet egyaránt). A rendező látványosan ábrázolja úgy a politikai, kiemelvén a fontosabb eseményeket: a háború Hollandiával, az 1665-ös járvány, az 1666-os ,, Nagy Londoni Tűzvész”, ami porrá égette a város egyharmadát, mint a magánéletét, nagy hangsúlyt fektetve a szerelmi életére, az uralkodónak. 1679-ben feloszlatja a parlamentet és egyedül uralkodik halála napjáig, 1685 február 6-ig.

A film barokk jellegzetességei:

A filmben minden jel a barokk korra utal. A film elején feltüntetett évszám (1658) és a díszlet (ruházat, szobák, épületek, festmények, szobrok, kertek, frizurák stb.)  is erről árulkodik.

1. Építészet
A barokk építészetre jellemző stílusjegyek a monumentalizmus, dekorativitás, bonyolult, túldíszített formák, az illúzió keltés. A cselekmény nagyrésze a Londoni palotában játszodik. Rögtön II Károly megkoronázása után felfigyelhető a felsorolt stílusjegyek egyik legjobb példája: a túldíszített terem, melynek falain a rengeteg festmény azt az illúziót kelti, hogy a helység nagyobbnak tünik mint amekkora. A festmények változatos színvilága ugyancsak kiemelí a kor ,,nyakatekert okoskodását”. A palota kertjében megfigyelhető a csigavonalas építkezés, mely a kor egyik alapmotívuma volt. A film magába foglalja a ,,Nagy Londoni Tűzvész”-t is, és a város barokk stilusban történő ujráépítését.

2. Kezdjük a ruházattal (ez a poén megérdemel két perc csendet)
A szereplők öltözködésére szintén a pompa jellemző. Nem pumpa, amivel a bicikli kereket szokás felfújní, hanem pompa, túldíszített, színes ruházat. A nők boldogan villogtatták bájaikat, a derekat erőteljesen fűzték, optikailag pedig tovább karcsúsították alakjukat puffos ujjakkal és hatalmas szoknyákkal. A dekoltázsok is kimélyültek, szabadon hagyva a kebleket. A nőí szereplők ruházatában a változatosság figyelhető meg. A férfi szereplők öltözködésére már nem jellemző a nagy változatosság, annak ellenére, hogy vannak eltérések, főleg a színek megválasztásában. Rhingrave-nak nevezett szoknyát viseltek, mely alatt térdnadrágot, felsőtestükön pedig boleró szerű, rövid ujjú, szűk zekét, amely alól mindenütt kilátszott a bő selyeming. Az ing bő ujjait szalagcsokor fogta össze, és csipkés fodor szegélyezte.

A film elkészítése alatt a fodrászok zsebelhették be a legtöbb pénzt: a kor egyik érdekessége a hajviselet, és ennek a film amennyire csak lehet kiemelí a változatosságát, ötletességét. A nőknél nyílvánul meg a leginkább (legszembetűnöbb példája II Károly felesége Catherine de  Braganza), a férfiaknál a középen kettéválasztott paroka dominál.

3.Ellenreformació
A film egyik konfliktushelyzetének kiváltó oka a vallási nézeteltérések. Abban a korban Anglia protestáns állam volt, és politikai okok miatt II Károly is, de a nép követelménye ellenére, hogy kiírtsák a katolikusokat, vallásszabadságot tartott fent. Ezért összetüzésbe kerül a néppel. Egész életében a protestáns álnév alatt katolikus volt, halálos ágyán át is keresztelkedik katolikusnak. A katolikus hitt felé vonzodása az apjának és a barokk korral járó ellenreformációnak, a protestánsok katolikus hittre való visszatérítésének köszönhető.

4.Egyéb apróságok
A film hangulatára nagyrészben a barokk pompa jellemző, de bizonyos jelenetek megkövetelik az eltérést a barokk színes világától.

Ez ritka, de jelen van. I Károly lefejeztetésenél, a járvány bemutatásanál

a díszlet fekete-fehérre vált, a melankolikus hangulat kifejezéséjért. A film zenei aláfestése nagy meglepetésre barokk stilusú, és szintén nagy meglepetésre megfelel a pillanatnyi hangulatnak.

Személyes vélemények:
Most mind a négyen beszélünk, szinkronban. Szerintünk a film egy kicsit néha túlzásokba esik(a James Bond filmeket is túlszárnyalta a megszámolhatatlan ágyjeleneteivel) és kicsit túl szadista. Ettől eltérően tetszett a színészek alakítása, a realisztikus bemutatása a XVII. Századi, barokk Angliának, eszméknek, gondolkodásmódóknak.