I. Toldalagi- palota
A Toldalagi- palota gyönyörű főbejárati homlokzatdísze több mint valószínű, hogy Schuchbauer Antal kezének munkája.
A híres szobrász, ismert nevén „kőfaragó Antoni” Budáról került Erdélybe, 174o-től Nachtigall Jánossal dolgozott kolozsvári műhelyükben, és 1776-ban még életben látták. Megbecsült művész volt, fő megélhetési forrása a templomi plasztika volt, de azonkívül kastélyokban is munkát vállalt. Legfontosabb művei közé sorolható a Csákigorbó kastély kapuja előtt álló három kőszobor. Wesselényi Ferenc és Rhédey Zsuzsánna közös kastélyának szobrászati ékességeit, díszrúnáit, stukkódíszeit, a Kazinczy által megcsodált „ovál palota” kandallóját, a gyulafehérvári székesegyház egyik mellékoltárát, a kapjoni kastély udvarán látható griffeket, sasmadarakat és a zsibói lovarda emléktáblájának kőlovait is ő faragta.
Nem vonható kétségbe, hogy Schuchbauer Antal volt az erdélyi rokokó egyik legkiválóbb képviselője.
II. A Keresztelő Szent János plébániatemplom
A Keresztelő Szent János barokk stílusú templom az egykori jezsuita rendház szomszédságában épült 1623-ban. A jezsuita atyák megvásárolták ezt a rendházat. A missziót 1727-ben Antalfi János püspök emelte plébánini rangra. A jezsuiták a római Il Gesutól kölcsönözték az akkor népszerűvé vált tervtípust. A terv kivitelezője 1728-1748 között Vásárhelyen dolgozó kőműves, Konrad Hammer volt.
A templom alaprajzára jellemző, hogy a főhajóhoz mindkét oldalról 3-3 oldalkápolna tartozik. Az oltárok fölött húzódó oldalkarzatok végéhez stukkódíszes karzat csatlakozik. A tornyokba vezető oldalsó bejáratok fölött kialakított szoborfülkékben a jezsuita rend két jelentős személyiségét, Xaveri Szent Ferencet és Szent Ignácot ábrázoló kőszobrot helyeztek el. A templomban megtekinthetjük a Királyok imádása című festmény és a kolozsvári Csodatevő Szűz-kép másolatát. A főoltárkép pedig Jézus megkeresztelését ábrázolja. A miséken az 1869-ben készített Moser gyártmányú orgona hangját hallhatjuk.
III.Vártemplom – Türk Antal
A marosvásárhelyi Vártemplom megsérült a kuruc korban. A XVIII. század végére már szükségessé vált a hajó újrafedése, 1785-1791 között a templom belseje nagy változásokon ment keresztül. A felújítást és az átalakítást Türk Antal helybéli építőmester vezette, aki később Kolozsvárra költözött.
Többek között a mennyezetet is Türk Antal készíttette.
A székelyudvarhelyi, a besztercei katolikus, az erzsébetvárosi mechitarista és az erdőcsinádi református egyházak mellett, még a kolozsvári unitárius templom is Türk Antal tervei szerint épült fel 1792-1796 között. Ez a templom ma is sok szempontból mintának tekintett alkotás. Türk, a híres Schmidt Pál marosvásárhelyi épitőmester megkezdett munkáit vette át és fejezte be, ilyen például a székelyudvarhelyi plébániatemplom is, amelyet 1788-ban folytatott, és 1791-ben fejezett be.
Kijelenthetjük, hogy Türk Antal a XVIII. század erdélyi épitészetének egyik legjelesebb képviselője.
IV. Teleki Téka
A felvilágosodás korának képviselői arra törekedtek, hogy véget vessenek a tudatlanságnak, eltöröljék az előítéleteket. A hangsúly a művelődésre esett, a könyvgyűjtés szenvedélye lángra lobbant.
Széki Teleki Sámuel gróf tizenöt éves korától élete végéig gyűjtötte könyveit.1739-ben megalapította Marosvásárhelyen híres közkönyvtárát, a Teleki Tékát, mely nem csak felbecsülhetetlen muzeális értékekkel bír, hanem a mai napig is a köz érdekeit szolgálja.
Teleki Sámuel gróf a világ tudományának alapműveit gyűjtötte össze, 40000 darabot, melyek a matematikával, fizikával, csillagászattal, művészetekkel, humán tudományokkal kapcsolatosak. A kötetek nagyrésze az 1500-as, 1600-as évekből való, legtöbb latin, német, görög, francia, magyar nyelven olvasható. A könyvtár kincsei közé sorolható a Vizsolyi Biblia, az első tibeti angol szótár, melyet Kőrösi Csoma Sándor írt hét éven keresztül, Apáczai Csere János Magyar logikátska című munkája, Galeotto Marzio Liber de homine című műve, melyet Bolognában nyomtattak 1475 körül, és az első magyar nyelvemlékünk.
Teleki Sámuel felségének, iktári Bethlen Zsuzsannának (1754-1797) is több száz magyar nyelvű könyve található a Teleki Tékában.
V. A kolozsvári Bánffy- palota
A barokk stílusú Bánffy- palotát Bánffy György, Erdély akkori kormányzója építtette 1774-1786 között. A palota Johann Eberhard Blaumann tervei alapján készült.
A homlokzat attikáján mitológiai istenszobrok és griffes Bánffy- címer látható (a kilencágú korona hiányzik). Háromnyílású kapubejáró fogad, az emeleten hétoszlopos fedett loggia található. Az udvart faragott oszlopfős emeleti körfolyosó ékesíti.
A palota 66 X 48 méteres téglalap alaprajzú. A belső udvara 26 méter oldalú négyzet, az oldalsó szárnyak egy sor helyiséget, az első és hátsó szárny két sor helyiséget tartalmaznak.
A Bánffy- palotában megszállt az első Habsburg uralkodó, I. Ferenc, magyar király és az osztrák császár felesége, Karolina Auguszta. Szintén itt lakott nagyon rövid ideig I. Ferenc József 1852-ben és 1887-ben.
A palotát 1951 és 1954 között kiüríttették, és Szépművészeti Múzeumot létesítettek benne, melyet 1965 december 30-án nyitottak meg. Pompája elkápráztat minden látogatót.
VI. Rocaille
A rocaille szó francia eredetű, jelentése kagyló. Egyesek ebből származtatják az ezt a motívumot tömegesen alkalmazó rokokó művészeti stílus nevét, egy más feltételezés szerint a „roc” vagyis szikla szóból ered a megnevezés.
A rocaille továbbá lehet a rokokó stílusban alkalmazott stilizált, kagyló formájú és hullámos, S vagy C alakú motívumokból összetett, kusza rajzú díszítmény. Tágabb értelemben így hívják a különféle, XV. Lajos idejében divatossá vált, kagylós, kecses, mesterkélten idilli hangulatú, cikornyás, ötletszerű dekoratív elemeket.
A kertészetben is megjelenik a kagyló motívuma: a stílus jegyében megtervezett kerti- és kútdíszeket, imitált sziklákat, barlangokat is így nevezik. Ezeket a késői barokk és rokokó művészete főleg Olasz- és Franciaországban használta.
VII. Bernini -Apollo és Daphne
Gian Lorenzo Bernini 1598-ban született, és az itáliai barokk szobrászat kiemelkedő alakja. 1622 és 1625 között készítette Scipione Borghese érsek megbízásából az Apollo és Daphne című szoboregyüttest. A műalkotás márványból készült, magassága 243 centiméter, és Rómában található a Villa Borghesében.
Az Apollo és Daphne az elmesélt történet valóságélményének művészi fokozása, a feszültésgekkel teli dinamikának és a belezzá-nak a kifejeződése. Eszerint az arányok, a mozdulat és az alakok kifejezése egybehangzóan mutatkozik. Az istenség szeme láttára változik babérfává a szeretett nimfa: Apolló nem a hatalmat és az erőszakot személyesíti meg. Kecses testtartása és vonásai a szerelmes férfi elragadottságát ábrázolják.
Az együttest a klasszicizmus inspirálta, a figura serpentinata már nem jellemző a kompozícióra.
VIII. Annibale Carracci- Bacchus és Ariadné diadalmenete
A Rómában található Palazzó Farnese palota galériájának boltozatos mennyezetét Annibale Carracci Bacchus és Ariadné diadalmenete című freskója díszíti.1597-1605 között készült, kifejezetten világias, semmit sem tükröz az ellenreformáció szellemiségéből.
A világot meghódító boristen diadalmeneteinek története a szőlőtermesztés elterjedésére, és Bacchus kultuszának kialakulására utal. Bacchus, a lármás, egyszerre „áldásos és barátságos”, valamint „ragadozó és vad”, csakúgy, mint az ember számára a természet, valamint a bor kiváltotta mámor. A freskón is megjelenik a lárma, a szerplők ittasan, hangoskodva, zenével és tánccal ünnepelik. Az isten ragadozó állatai, a párducok, oroszlánok, tigrisek és hiúzok a bortól megszelídített vadság kifejezői. A falfestmény pogány témája nem zavarta Odoardo Farnese bíborost, a palota tulajdonosát. A barokk festészetben a hangsúly a mámorra, a bor jelentésben a zabolátlanságra, féktelenségre esik. Erre jellemző példa Annibale Carracci freskója.
IX. Marseille-i partraszállás
Medici Mária partraszállása Marseille-ben című festményt Pieter Pauwel Rubens festette. IV. Henrik özvegye képsorozatot rendelt a festőtől a luxemburgi palota számára, melyet Rubens 1623-ban el is kezdett és 1625-re befejezett.
Szirének, tritonok, mitológiai lények csoportját mutatja be a festmény, akik Medici Máriát, a menyasszonyt fogadják, amint megérkezik egy hajón Franciaországba. A történelem keveredik a mitológiával, allegorikus utalásokra lelhetünk. A dinamikus képek, az élénk színvilág, a pátosz, az alakok bonyolult összefonódása a barokk kor festészetének stílusjegyei.
Ma a képsor a Louvre-ban található. A királyi pár magasztalására szolgáló festményt a XVII. századi dekoratív festészet legnagyobb remekének tartják.
X. A versailles-i kastély
1624-ben XIII. Lajos vadászlakot építtetett magának, melyet Philibert le Roy építész 10 év múlva kastéllyá alakított. 1661-ben XIV. Lajos egy új kastély berendezését kezdeményezte, a munkálat 50 évig tartott. Ez a palota magába foglalta az eredeti épületet is. Le Vau és Le Brun építészek irányították az átalakítási folyamatot, Le Notre készítette a terveket, és ő alakította ki a rezidencia kertjét is. 1678-1686 között Mansart építtetett a kertre nyíló oldalon hatalmas palotát, a négyzet alaprajzú építményt két szárnnyal bővítette ki.
A versailles-i kastélyt 1760-ban tette hivatalos székhelyévé XIV. Lajos. A Napkirály ágya a rendszer „misztikus centruma”, a királyi lakosztály körül az uralkodó által meghatározott sorrendben helyezkednek el az alattvalók szobái, és a fogadóhelyiségek. A dísztermek közül a legpompásabb a Tükör-galéria. A grandiózus konstrukciót oszlopok, fapillérek, balkonok teszik elevenné, a tetők balusztrádjain elhelyezett szobrok, vázák, trófeumok díszítik az épületet.
A facsoportokból kialakított kert a szobrokkal és vízmedencékkel tökéletes együttest alkotnak. A Trianon–kastélyok a Kis-Trianon és a Nagy-Trianon – a versailles-i kastély hatalmas parkjában található épületek. A parkban található az Apolló medence, Bacchus és az Ősz medencéje, valamint a kápolna.