I. Toldalagi-Palota

A Toldalagi-palota néven ismert épület gróf Toldalagi László, a Király Tábla ülnöke építette, késő barokk stílusban.

1759-1772 között épült, Jean Louis D’or (Luidor János) francia származású építész tervei szerint. A méreteiben nem nagy épületet “U” alaprajzi elrendezéssel kezdték építeni, végül zárttá tették, így alakult ki a belső zárt udvar.

A belső díszítéseket Schmidt Pál és Schuchbauer Antal szobrász készítette. 

Az épület legimpozánabb része a főhomlokzat, amelyet a klasszikus barokk szellemében díszített Schauchbauer Antal német szérmazású erdélyi szobraszművész. A homlokzaton levő ikercímer és a márványtábla a tulajdonos, gróf Toldalagi László, emlékét idézi. Az orommezőben taláhatóak a Toldalagi és Wass család címerei, melyek fölött ott lebeg egy korona, mint a két nemesi család összefonódottságának a szimbóluma. Ablakai díszesen keretezettek, az emeleti ablakok nagyobbak és virágfűzér motivumokkal gazdagabban díszítettek, a szemöldökpárkányok íves képzésűek, néhol csigavonalasak. A vésett bolthajlások és a gipsz indamotívumok, valamint a kagyló alakú padlásablakok a korabeli nemesség igényes pompaszeretetét bizonyítják.

            1786-ban itt nyílt meg az első marosvásárhelyi nyomda, az 1920-as években bank, majd az 1960-as években végzett restaurálás után, 1984 óta itt működik a Megyei Múzeum történelmi majd néprajzi és népművészeti részlege.

A homlokzat főtengelyében, az emelet magasságában levő díszes medalion mezejében, fekete hollót ábrázoló dombormű, később került a homlokzatra, a benne működő bank jelképeként.

Anton Schuchbauer (kb. 1719–1789) a barokk korszak egyik legjelentősebb kolozsvári szobrásza. Valószínűleg Budáról költözött Kolozsvárra.  Oltárkészítéssel, síremlék-faragással és épületszobrászattal foglalkozott Johannes Nachtigallal, a kor másik jeles szobrászával együtt.

Legjelentősebb művei: a kolozsvári piarista templom szószéke és stallum-faragványai, a minorita templom utóbb Nagyenyedre került mellékoltárai, a Mária-oszlop, a gyulafehérvári székesegyház Immaculata-oltára, a Szent Mihály-templom Háromkirályok-oltára 16 faragott szoborral, a Szent András-oltár, a Szentháromság-oltár 12 szoborral, Nepomuki Szent János-oltár, a dési katolikus templom Mária-oltára, a szarvaskendi katolikus templom oltára és feszülete, a nagyszebeni katolikus templomban Otto Ferdinand de Abensberg és Traun Ottó gróf síremléke.

Egyházi megbízásai mellett számos erdélyi kastélyt és kastélyparkot díszített világi témájú szobrokkal. Több főúri kastély építésében is részt vett, így hadadi Wesselényi-kastélyban ő készítette az ablakköveket, stukkómennyezeteket, kandallót, a homlokzati címertáblát és a park díszurnáit; amint már említettük Toldalagi László gróf marosvásárhelyi piactéri palotájában szintén az ő műve a stukkómennyezet és a kandalló.

A marosvásárhelyi belvárosi római katolikus plébániatemplom díszítésének kivitelezői között is megtaláljuk a nevét; Johannes Nachtigallal a szentély keleti falához támaszkodó főoltárt 1755-ben készítették

II. A Keresztelő Szent János Plébániatemplom rövid története.

Marosvásárhely főterének északkeleti részén emelkedő impozáns barokk templomot a jezsuita rend építette. Munkájukat Boér Simon, Fogaras várának kapitánya, a város nemesei és hívei segítették. Támogatásukkal elkészült 1704-ben egy kis fatemplom, amelyben, 1707-ben II. Rákóczy Ferenc fejedelemmé választása alkalmából ünnepi szertartást tartottak. A rend 1728. augusztus 8.-án új templom alapkövét teszi le, Keresztelő Szent János tiszteletére. Az építés Valentinus Scherzer atya tervei alapján, bécsi jezsuita templomok rendszerét követve, Konrad Hammer kőműves vezetésével történt.

A kéttornyos nyugati oromzatot pilaszterek, változó formájú és méretű ablakok tagolják. A középső falmezőt, hármas ablakcsoport fölött volutás oromfal koronázza. Az oromfalon a jezsuiták HIS ( Iesus Hominum Salvator) A tornyok közti előtér mellékkápolnák által határolt, tágas hajóba vezet. A zártsorú egyhajós templom hajójának és szentélyének szélessége azonos dongaboltozatokkal van lefedve. A hajó oldalait pilaszterek tagolják. A szentély egyenes záródású, sekrestye és kápolna fogja közre. monogramja látható. A lendületes körvonalú sisakkal fedett tornyok bejáratai felett szoborfülkék nyílnak, két jelentős jezsuita személyiség szobrának adva helyet, Xavéri Szent Ferenc és Loyolai Szent Ignác szobrainak.

Sztojka Zsigmond Antal püspök 1750. október 4.-én szentelte fel a hat mellékoltárral és a diószínre festett padokkal berendezett templomot. 1751-ben Mária Terézia királynő négy harangot adományozott a templomnak, az egyiken Keresztelő Szent János domborművel.

A templom berendezési tárgyai, a főoltár, a mellékoltárok, a szószék az erdélyi barokk legszebb emlékei közé tartoznak.

A főoltárt a kor híres erdélyi szobrásza, Anton Schuchbauer és társa Johannes Nachtigal készítette 1755-ben, Haller János és Dániel Piroska megrendelésére.

Ők építettek négy mellékoltárt is. A szószéket szinték ők készítették 1757-ben, gróf Bethlen Miklós és neje Csáky Krisztina megrendelésére.

III. A marosvásárhelyi Vártemplom belső tere a  XVIII. század végén, 1785-ben jelentős átalakításon esett át,  Anton Türk, bécsi származású, a városban megtelepedett építőmester vezetése alatt. A templonm akkor kapta új tetőzetét és a régi gótikus mennyezet helyett a most is meglévő lapos stukkódíszes födémet.

Erdélyszerte számos munkával bízzák meg:

§      a székelyudvarhelyi Szent Miklós római katolikus plébánia, Székelyudvarhely egyik legimpozánsabb tömegű, a városképben és tájban szervesen illeszkedő műemléke,

§      a kolozsvári unitárius templom a épülete, amelynek stílusában a késői barokk, rokokó és klasszicista elemek keverednek, a Bel-Magyar és Dávid Ferenc-utcák sarkán,

§      a besztercei piarista templom,

§      az erzsébetvárosi mechitarista (örmény katolikus) templom, őrzik keze munkáját.

IV. Teleki könyvtár

Teleki Sámuel könyvtárgyűjtésének kezdeteit kétségtelenül peregrinálásának idejére tehetjük.Több forrás is tájékoztat arról, hogy milyen bibliofil hatások érték külföldi útja idején.Külföldön tanuló ifjak (erdélyi) segítik a könyvek megvásárlásában és hazaszállításában.A könyveket Wesselényi Kata házában raktároztatja. A Wesselényi ház stílusjegyei arra engednek következtetni, hogy a 17. században épült. Az egyetemes barokk mai épület mai képét mikor nyerte el, nehéz megállapítani. A marosvásárhelyi levéltári anyagban több épület is fönnmaradt. Telekinek mégis egy ”L” alakú megoldás tetszett leginkább, mert harmónikusan illeszkedett a meglévő árkádos, Wesselényi, illetve Rhédei házhoz, ezzel együtt képezve az összefogó “U” alakú rendszert. A Téka építésére vonatkozó irodalom egyik része Türk Antont, a másik Schlaf Ignácot emliti meg.

A könyvház építésének megkezdése 1799 április 24, reggel 9 óra   (Herbert Mihály följegyzáse).A fennmaradt levelekben nyomon követhető az őpítkezés menete. A fedélrakáshoz 1800 áprilisában kezdenek hozzá. A könyveterem belső elrendeyése 1802 nyarán kerül sor. A könyvtár már müködik, mikor a befejezés munkálatai még tartanak. A könyvtárba Bécsből megszakítás nélkül érkeznek a könyvek. A tulajdonos majdnem minden könyvével megismerkedik. A 40.000 kötetes állomány nyilvántartási igénye eredményezte a katalogusrendszer létrejöttét. Teleki 1755-ben készíti el könyveinek első szakszerű katalogusát.

            A gyűjtemény elsősorban a klasszikusnak minösülő szépirodalom, valamint egyes szaktudományok történetét és korabeli eredményeit tárgyaló műveket tartalmazza. A könyvtár nem túl nagy, de össztételeit tekintve változatos.Ösnyomtatvány gyüjteménye érdemel említést

A klasszikus szerzők 1500 előtti kiadásai között találjuk: Cicero, Persius, Ovidius, Horatius munkáit. Ugyancsak értékes a Velencében 1499-ben nzomtatott görög etimologia (Etimologicum Magnum graecum) és egy jogi szótár, Vocabularius iuris utriusque, melyet Anton Koberger adott ki. Különleges értékűek a humanista tudósok, filozófusok gondozásában megjelent első kiadások. A könyvtár polcain találhatunk magyarorszagi, erdélyi nyomdászat bölcsőkorának termékeit, pl: Heltai Gáspár .A  17. század jelentős költőitől megtalálhatjuk: Balassi Bálint és Rimaiz János Istenes énekeit (Bécs 1632-1638).

Gazdag az állomány asztronómiai része is(La Lande munkái, La Caille: Leconos, elementaires de la Terra 1743). Továbbá fontosak:

  Newton (Optika, 1740-es híres Principájának műve), Leibincz 11, Gallilei, Bacon, Euler és Manpertious munkái.Gazdag orvosi diszertáció gyűjtemény is található.

            A könyvtár sajátossága, hogy megszerezte a francia és német fölvilágosodás művei mellett, a forradalom egykorú emlékeinek...

V. A kolozsvári Bánffy-palotát Erdély legszebb barokk épületeként tartják számon

A palota Kolozsvár főterén álló barokk épület, a 18. századból való. 1774–1786 között Johann Eberhard Blaumann tervei alapján készült. Az építtető Bánffy György, Erdély kormányzója volt.

A palota 66 x 48 méteres téglalap alaprajzú; a belső udvara 26 méter oldalú négyzet. Az oldalsó szárnyak egy sor helyiséget, az első és hátsó szárny két sor helyiséget tartalmaznak. Az udvart faragott oszlopfős emeleti körfolyosó díszíti. A homlokzat attikáján mitológiai istenszobrok (Mars, Herkules) és a griffes Bánffy-címer (kilencágú korona nélkül) látható.

A középrizalitban háromnyílású kapubejáró és az emeleten hétoszlopos fedett loggia található.

A palota nagyjából hasonló magasságú épületek között sorakozik a Fő téren, ezért a pompája talán kevésbé szembeötlő.

Az épületben az államosítás után hozták létre a Szépművészeti Múzeumot, jelentős hazai és nemzetközi gyűjteménnyel, a belső udvaron 1974-ig filmszínház működött. A múzeum állandó kollekciójában 16. századi művek és kortárs alkotások egyaránt szerepelnek, festmények, grafikák, szobrok és iparművészeti tárgyak. A gyűjteményt az évek során számos adomány gazdagította. A teljes gyűjteményre rálátást nyújt a 16-20. századi erdélyi képzőművészetet bemutató tárlat, a homlokzat mögötti emeleti termekben.

VI. A rokokó  a barokk utáni, rövid ideig tartó stílusirányzat (XVIII.század második fele). Az elöző korszakhoz hasonlóan ornamentális. A művészeti irányzat elnevezése a francia rocaille szóból származik, amely kagylót jelent.

                 A a barokk késői, monumentalitását vesztett változata.

Elsősorban  a belsőépitészetben nyilvánul meg .A falakat indás motivumok dísíitik Változatosan hajlított, hullámos, szeszélyesen cikornyás vonalak alkotják.Gyakori elemek a csigák és kagylók, növényi részek, főleg folyondárok és virágok, melyek aszimmetrikusan vannak elrendezve.A szobrászata elsősorban porcelánfigurákat jelenlit meg .A fstészetre jellemző az érzelmesség, a finom erotika, aprólékos kidolgozás.

A rokokó irodalom vágyodó szerelmet választja témájául. Felhasznál mitológiai alakokat, a virágok és a tavasz istennőjét, Flórát és az ifjúság istennőjét, Hébét. Jellegzetes motívum a virágzó kert, a csillagos ég. Fokozottan megjelennek az érzékelés benyomásai: finom illatok, a naplemente színei, édes ízek; mindez életigenlést sugall.

VII. A kor legnagyobb tehetséggel biró  épitésze, festője és szobrásza Lorenzo Bernini (1598-1680). A pápák kegye nagy megbizatásokkal halmazta el, s méltóbb művész nem is valósíthatta volna meg a nagy gondolatokat. A fali síremlékek kíváló mestere. Legmonumentálisabb alkotása VIII. Orbán pápa sírja. A mű egységes hatása páratlan.

                 Franciaország XIV.Lajos abszolutisztikus uralma alatt a fénykorát éri el. A  természet és a fénykedvelője. Szenvedélyének  tárgya nem nemes hölgy, holmi műértő udvaronc, hanem Versailles, amely fölépülése előtt vadászatterület volt. Édesapja XIII.Lajos 1624-ben egy vadászkastélyt épitetett erre a mocsaras, fákkal és tavakkal teli területre.

                 A Napkirály házasság kötése után úgydöntött, megnagyobbitattja az épületet. A képzeletében már formállódott az a modell, amelyet követni kívánt: Fouquet gyönyörű Vaux-le-Vicomote palotája. Philbert Le Roy volt az, aki átalakitotta a kastélyt 1631-1634 között. Olyan embereket hívott meg, hogy megteremtsék elképzeléseit mint Louis Le Vau(festő), André Le Notre (kertépítő), Charles Le Brun(dekoratör, festő). Az eredeti központ körvonala ma is föllelhető   a márványudvar homlokzatán, mert csaknem teljsen érintetlen maradt. Le Vau épitette az első Orangereie-t és kezdte el a Ménagerie-t. A munkát a vadászkastély kert felöli oldalának bővitésével  kezdte el. A kertre néző teraszt elbontották, hogy helyet adjon a Galerie des GLaces-nek. A tükörtermet Jules Hardouin-Mansart készitette. A királyi lakosztályok a palota központi részének első emeletén voltak. Ha az uralkodó kitekintett ablakán a végtelenbe nézhetett  az Apollón-medence mellett.

                 Le Notre (1613-1700)  nem egy kertet, hanem egy olyan barokk város tervezett, amely tele volt meglepetésekkel. Annak érdekében, hogy  a környezetétől elütőt alkosson, az építész a természetet színapadszerűen alakitotta át. Mindeféle hatást alkalmazott: hosszú függönyszerű fák, tavak, kis dombok, szökőkútak stb. Le Bouteux mindig ritka és új illatokat kersett, amelyek megörvendeztetták a királyt. A kert szobrait az ország  50 legjobb szobrásza készítette: Le Hongre, Giradon, Coysevox, Charles Le Brun stb. Kezdetben gipsz segitségével formázták meg és igy állitották ki. Vannak olyan alkotások is, amelyek pireneusi zöldmárványból készültek. Számos mitológiai szobor és alakzat látható a szökőkútakba. A kert nemcsak ragyogó példája a látványos kiépítésnek, hanem istneekkel, nimfákkal, titánokkal benépesitett gazdag fasorok együttese.

                 Apolló medencéje a kert fő tengelyén helyezkedik el. Közepében Jean-Baptiste Tupy által készitett szoborcsoport látható, mely a  Napistent ábrázolja, amint megkezdi utazását a harci szekerén. A Latona szökőkút a medence távolabbi oldalán talható.

 A palota keritésének diszitése a Capet uralkodó dinasztia cimerét ábrázolja.