Jan Vermeer van Delft a 17. század egyik legjelentősebb barokk festőművésze. Vermeer életéről keveset tudunk. 1632. október 31-én született Delft városában és 1675.  december 15-én temették el Delft régi, gótikus templomában. Híres festményét, a Lány gyöngy fülbevalóval (vagy Turbános nő) 1665 körül festette. Az azonos című angol-luxemburgi filmdráma Tracy Chevalier regénye alapján készült 2003-ban, Peter Webber rendezésével.

Ebben a filmben nagyon jól megfigyelhetjük a 17. századi Delft burzsoá életmódját, a korszakra jellemző viseleteket, bepillantást nyerhetünk a gazdag és gyönyörű tárgyi kultúrába. A film alaptörténete a holland festőművész, Vermeer és a festészete iránt buzgón érdeklődő cselédlány között kibontakozó idill, mégis érezzük, hogy a film valódi témája maga a barokk korszak és festészet.

 A tizenhét éves Griet cselédnek szegődik a Vermeer családhoz. A festő észreveszi, hogy a cseléd sok időt tölt a műteremben. Látva, hogy Griet ösztönösen megérti a fények és színek kompozícióját, lassanként bevezeti a festményeinek titokzatos világába. A gazdag és kéjvágyó Van Ruijven, megrendeli Vermeertől a cselédlány portréját, amit el is vállal, de féltékeny felesége elől eltitkol. Kornélia, a festő tizenkét éves kislánya rájön, hogy Griet modellt áll, és beárulja édesanyjának. Ekkor Catharina követeli, hogy férje megmutassa a képet, és felháborodva konstatálja, hogy az ő gyöngy fülbevalójában festi a lányt. Vermeer és Griet nem tudnak elbúcsúzni sem, de a film végén, a Vermeer ház szakácsnője elviszi Grietnek a gyöngy fülbevalót.

A történet ebben a filmben másodrangú, de remek lehetőséget nyújt a korszak kepi világának, színeinek, formáinak művészi ábrázolásához, és megfigyelhetjük a barokk festészet stílusjegyeit is.

A barokk festészet az időben lejátszódó cselekvést igyekszik ábrázolni, különös hangsúlyt fektet a színek árnyalataira, a részletek kihangsúlyozására.  Vermeer két festménye kivételével, az összes egy zárt vagy nyitott ablak mellett játszódik, a fény különböző perspektíváiban, leggyakrabban békés családi jelenetek vagy nők különböző tevékenységek végzése közben. A filmben Vermeer több festményét is felismerhetjük, azonban a film jelenetei is mintha megelevenedett képei lennének.

A Lány gyöngy fülbevalóval című festményen jól felismerhetőek a barokk stílus jellegzetes jegyei: a részletek pontossága, a fény-árnyék játéka, a sötét-világos tónusok kontrasztja.  Még a képen oly nagy részletességgel ábrázolt fülbevaló is, asszimetrikus, szabálytalan alakjával a barokkot idézi.

A filmben az tetszett a legjobban, hogy művészien beállított jeleneteivel visszaidézte Vermeer képeinek hangulatát, ezért bizonyos értelemben magát a filmet is barokk alkotásnak tarthatjuk.