I. A marosvásárhelyi Toldalagi-palota homlokzatdíszeit Anton Schuchbauer kolozsvári szobrász készítette.
Anton Schuchbauer (1719-1789) a barokk korszak egyik legjelentősebb kolozsvári szobrásza, valószínűleg Budáról költözött a Kincses városba. Itt először 1740-ben fordul elő a neve. Munkáin érezhető Pesti és Budai mestereinek a hatása. Oltárkészítéssel, síremlék-faragással és épületszobrászattal foglalkozott Bíró Jónás plébános pártfogása alatt. A plébános kérésére készíti el a Szent Mihály-templom Háromkirályok-oltárát 16 faragott szoborral Johannes Nachtigallal közreműködve. Schuchbauer egyházi megbízásai mellett több erdélyi kastély t é ;s kastélyparkot is díszített világi témájú szobrokkal. Fontosabb munkái közé tartozik a kolozsvári piarista templom szószéke és stallum-faragványai, a minorita templom mellékoltárai, az utóbbi években meghurcolt Mária-oszlop, a gyulafehérvári székesegyház Immaculata-oltára és a Szent Mihály-templom további mellékoltárai.

II. A Keresztelő Szent János plébániatemplom Marosvásárhely főterének északkeleti részén helyezkedik el. Az épület a hosszházas, oldalkápolnás jezsuita barokk templomok jellegzetes példája. A templom szentélye 1728-29 között készült el, így 1734-ben újabb adományoknak köszönhetően hozzákezdtek a templomhajó és a kettős torony építéséhez.
A templom a jezsuiták által kialakított formában és a kedvelt barokk stílusban épült Scherzer Bálint tervei szerint, Hammer Konrád kolozsvári építész kivitelezésében. A templom a római Il Gesu templom alapjaira épült. Az Il Gesù Róma első és leghíresebb barokk temploma, egyúttal a barokk építészet archetípusa. A templom monumentális nagyságát a nyugati főhomlokzat emeli ki. Hármas tagoltságú, magas, erőteljes pilaszterek tartják. Az oromzat ívelt, világitóablakok törik át, párkány övezi, a két stélen sisakkal koronázott toronytest támasztja. A hármas tagoltság határozza meg az ablakcsoportok elosztását is.
 
III. A marosvásárhelyi vártemplom belsejének barokk átalakítása Türk Antal (1750-1798) építészmester nevéhez fűződik. A munkálatokat az 1700-as évek végén végezte el a mester, akinek munkája Erdély szerte több épületen nyugszik. Türk késő barokk iskolázottsága látszik az általa tervezett épületeken. A Kolozsvár belvárosában álló unitárius templomot 1792-1796 között húzták fel az építészmester tervei alapján. Szintén az ő munkáját dicséri a székelyudvarhelyi Római Katolikus plébániatemplom, amelyet 1793-ban szenteltek fel. Hozzá fűződik az Erdőcsinádi újjáépített plébániatemplom és Bethlenszentmiklós templomának stukkós boltozata. A mester korai halála miatt nem vehetett részt Teleki Sámuel Tékájának építésében, habár egy korai tervet készített a leendő épületről. 
 
IV. Marosvásárhelyen 1802-ben épült meg Teleki Sámuel jóvoltából az első közkönyvtár magyar területen, a Teleki Téka.
A könyvtárat Teleki külföldi mintára rendezte be az állomány és a berendezés szempontjából. Akkoriban kb. 40,000 könyv volt olvasható latin, francia, német és magyar nyelven mindenféle tudományágból. A könyvtárába Teleki inkább az unikumokat, első kiadásokat, bibliofil érdekességeket gyűjtötte össze.
Ma kb. 250,000 kötetes állománya van a T.K.-nak. Található 67 db. 1500 előtt datált Ősnyomtatvány. A könyvszekrényeken görög bölcsek és szépírók szobrai állnak az egyébként egyszerű, de finom ízlésű proilokkal díszített teremben.
Megtalálható itt Körösi Csoma Sándor Tibeti-Angol szótára, amelyet 1834-ben írt Calcuttában és a világ első ilyen írásaként tartják számon. Továbbá itt nyugszik Apácai Csere János 1653-ban íródott Magyar Enciklopédiája, amely tizenegy részből áll, melyek a metafizika, logika, aritmetika, geometria, asztronómia, geográfia, fizika, természetrajz, medicina, architektúra, mezőgazdaság, történelem, etika, jog, politika, teológia tudományát összegzik. D’Alember és Diderot 35 kötetes Francia Enciklopédiája az első kiadásból, Egyiptom 21 kötetes leírása az 1800-as évek elejéről, Johassonius kézzel színezett 11 kötetes Atlas Maior-ja 1682-ből, a hatodik magyar nyelvemlék, Concz-kódex a 14. századból valamint Károli Gáspár Vizsolyi Bibliája 1590-ből is katalogizálva van itt.
 
V. A szóban forgó kolozsvári palota a Bánffy-palota, amely 1774-1786 között Bánffy György erdélyi kormányzó megbízásából Johann Eberhard Blaumann tervei alapján készült és a barokk stílus elterjedésének valóságos megállóját képezi. Az intim hangulatú oszlopos udvar az idők folyamán sokat veszített eredeti varázsából. Egyedül az emeleti folyosó szalagfonatos mellvédje és karcsú ión oszlopai - amelyek hasonlóak a Vásárhelyi Teleki Domokos palotájában láthatókhoz - tanúskodnak az egykori térhatás hallatlan finomságáról.
Az alaprajz téglalap alakú, 66x48 méter, a belső udvar 26 méteres oldalú négyzet. A homlokzat attikáján a Bánffy-címer valamint római istenek ábrázolása látható: Mars, a háború istene, Minerva, a kézművesség és ipar védője, Apollo, a gyógyítás, vadászat, művészetek istene, ikertestvére Diana, és Herkules. Kivételt képez Perszeusz, aki görög hérosz. A középrizalitban háromnyílású kapubejáró és az emeleten hétoszlopos fedett loggia található.
A Bánffy palota hatása a magyar építészetre nagynak mondható, annak ellenére, hogy ekkora befektetésbe ezután sem a nemesség sem a polgárság nem tudott belemenni (tudjuk ugyanis, hogy a palota összköltsége 39-40 000 forint) de mégis a későbbi épületek közül sok az itt látható megoldásokat átvette, továbbfejlesztette.
 

VI. A francia “rocaille” szó tükörfordításban kagylót jelent, de inkább kagylódísz-re vonatkozik. Épületek, tárgyak díszítésére használt kagylóra emlékeztető díszítés.
A rokokó művészeti stílus elnevezése ebből a szóból ered. Maga a stílus egyfajta szembefordulás a barokk stílus szigorával.  Az irányzat képviselői könnyedebb, díszítettebb stílust akartak létrehozni aszimmetrikus, szabálytalan vonalvezetéssel. XV. Lajos alatt Franciaország gazdasága fellendül, megnő az igény a kényelemre, luxusra. A kifinomult szalonok bájos nőiességéhez jobban talált egy árnyaltabb, játékosabb stí lus, mint a nehézkes barokk.
Az építészetben inkább belső építészetről van szó, ahol a stílus legkönnyebben kagyló illetve inda motívumos díszítéseiről ismerhető fel.
A szobrászatban divatossá vált a kis méretű porcelán szobrocskák készítése, más szobor nem is nagyon készült.
A kor festményei nagyrészt a köznapi eseményeket, a társasági életet vázolják fel előttünk. A festmények hangulata általában idillikus, melankolikus esetleg sejtelmes.
ROKOKÓ KAGYLÓDÍSZ

VII. Lorenzo Bernini legjelentősebb műve Apolló és Daphné, amelyet 25 évesen farag. A mű ma a Galleria Borgheze-ben található, Rómában.
A szoborcsoporthoz kapcsolódó történet úgy szól, hogy Apollo megsérti Erost, a szerelem istenét, aki megsebzi nyilával, aminek következtében Apollo beleszeret a folyóisten leányába, Daphnéba.  Daphnét is megsebzi Eros, de itt a hatás pont ellenkező: Daphné semmiféle udvarlóról nem akar hallani, még apja kérésére sem. Az esemény végkifejlete az lesz, hogy Daphné apja, hogy leánya tisztességét megvédje, babérfává változtatja. Apolló ezután szent faként tiszteli a babérfát.
A szobrászmester azt a pillanatot ragadja ki, mikor az üldözés közepette a rémült Daphné éppen kezd átváltozni babérfává. Az alakok beállításából, a kicsavart testhelyzetekből nagyfokú mozgalmasság, dinamikusság következik, ugyanakkor az anyagok kidolgozása márványból nagyon élethű és érzéki hatást kelt. A szobor körüljárása megeleveníti a metamorfózist, mivel egyik oldalról csak a babérfa látszik, másik oldalról Daphné emberi alakja.
 
VIII. A képen Annibale Carracci olasz barokk festő műve látható, „Bacchus és Ariadné diadala”, amelyet a művész római Farnese palota mennyezetére festett, „Az Istenek Szerelme” c. ciklus fő jelenete. A falfestményen Bacchust, azaz Dionüszoszt, a bor és termékenység istenét és szerelmét, Ariadnét láthatjuk a középpontban, mindenféle változatos mitológiai lényekkel, nimfákkal, trombitáló szatírokkal a környezetükben. Előttük megy a részeg Silenus, Bacchus tanítója, szamárháton. A két szerelmes tigrisek által húzott harci szekereken haladnak a szerelmi ágyuk felé, miután Dionüszosz sikeresen meghódította a Thészeusz által elhagyott Ariadné szívét.
 
IX. A képet Peter Paul Rubens festette, a Medici Mária-ciklushoz tartozik, címe „Partraszállás Marseilles-ben” és Medici Mária megérkezését ábrázolja Marseilles kikötőjében miután feleségül ment IV. Henrikhez. A középpontban a nyugodt, magasztos Medici Mária áll, körülötte azonban minden szereplő mozgásban van. A hajót és szárazföldet összekötő rámpán a királyné felé mozdulnak a francia köszöntők. A rámpa alatt, a vízben szirének és tenger-isten tartják biztonságban megfeszített erővel a hajót. A mozgalmasság leginkább itt érződik a megfeszített testekben, a tenger csapkodásában.  Alig felismerhető a hajó formája, az egész szerkezet ki van cifrázva a barokk jellemző díszítéseivel. A kép maga annyira körbe van díszítve, fény-árnyék hatásai annyira erőteljesek, hogy a központban lévő királyné alig észrevehető az őt körülvevő részletek, díszletek között.
 
X. A Versailles-i kastély (Château de Versailles) Párizs egyik legszebb és leghíresebb épülete Eiffel-torony,a Diadalív, a Nôtre Dame és sok más alkotás mellett. A kastélyt XIV. Lajos francia király építette. A kastély eredetileg kis vadászkastélynak épült,amelyet apja, XIII. Lajos épitetett. Ezt kezdte el átépíteni és bővíteni 1688-ban a Napkirály megbízásából három művész: Levau, Lebrun és Le Nôtre. Az épület költségei 1684-ben már közel nyolcmillió frankra rúgtak. A kastély 1682-től 1789-ig a francia királyok lakhelyeként szolgált.
A főhomlokzat monumentális, 550 m hosszú, ezt Jules Hardouin-Mansart tervezte. A kastély legimpozánsabb része, a tükörterem (La Galérie des Glaces) pedig 10x73 méter alapterületű.
Az épülethez 13km hosszú tengellyel és 800 hektár alapterülettel egy díszpark kapcsolódik tele dísztavakkal, szökőkutakkal, pavilonokkal. A virág és fafajtákat maga a király választotta ki, Le Nôtre, a kertész minden kivánságát teljesítette.
A palota falait erősen tagolt felületek és változatos nyílások jellemzik. A kevert építőanyagok kellemes színeket adnak. A belsőépitészeti tér is lenyügöző. A gazdagon aranyozott falakon hatalmas freskók hírdetik a Napkirály dicsőségét. Tömérdek gipszstukko és falfestmény teszi megunhatatlanná a termekben való bolyongást.