I. feladat
A mai főtéren és a hajdani Nagypiac nyugati oldalán helyezkedik el, ez a legértékesebb és a legszebb a műemlékeink közül a városban. A francia barokk-rokokó homlokzatú épületet a nagyercsei gróf Toldalagi László építette a családja részére. A híres épületet Jean (János) Luidor tervezte. A belső díszítések összhangban vannak a külső kiképzésekkel. A díszítés alkotója Schuhbauer Antal.
Schuhbauer Antal kb. 1719 és 1789 között élt, többek között Pestről költözött Kolozsvárra. A városban csak az 1740-es években fordult elő a neve, majd az 1770-es adószedéskor került sor a nevére ismét.
Legfőbb művei a Mária oszlop Kolozsváron, a gyulafehérvári székesegyház Immaculata oltára, a Három királyok oltára, 16 faragott szoborral, Nepomuki Szent János oltár, a Toldalagi-palota, Knöpfler-ház Marosvasarhelyen, és a hadadi Wesselényi kastélyban ő készítette az ablakköveket.
Munkái közzé sorolhatjuk a marosvásárhelyi Toldalagi-palota nagytermének kandallójának szobrászati munkáját elragadó figurális megoldását, a földszinten lévő bolthajtásos mennyezeteken és az emeleti síkmennyezeteken lévő stukkódíszek a barokk kagylódivatjának szellemében készültek
Egyik fontos munkája a Marosvásárhelyen, a Kossuth Lajos utca 34. szám alatt található Knöpfler-ház, ennek a háznak a homlokzati plasztikai díszítése; az épület ablakszemöldök és párkányok díszítései tartóznak a munkájához. Ezt az épületet azért feltételezik, hogy  Schuhbauer Antal munkája, mert hasonlóképpen a többi ilyenfajta munkájához van megoldva az ablak szemöldök és cartousch- és a kagylódísz díszítése.
hadadi Wesselényi kastély
 
 

II. feladat
A  Keresztelő Szt. János plébánia  Marosvásárhely főterének északkeleti részén helyezkedik el. A templomot a jezsuiták építették rendházuk szomszédságában. 1702-ben P. Endes István Kápi Gábor megbízásából jön a városba. A misszió 1702 október 24-én kapja meg a területet(házzal együtt) Boér Simontól, Körmendi Imre lesz a misszióvezető. A templomot adományokból építik fel és a tárgyak egy része is adományok utján kerül a templom tulajdonába. Gróf Petki Dávidné adományozza a miséző felszerelést, Bálint György  Szt. László és Szt. György képeket adományozza. A templom építéséhez a még szükséges telket a rendház veszi meg, majd Haller István adományozza a szükséges követ. A templomi felszerelést főleg a császári csapatok tiszti kara támogatta. A téglákat Gróf Haller Gábor adta, majd különböző pénzadományokból fejezik be. A főoltárkép Untersberger Michelangelo műve, aki Apelles Viennensis néven szerepel. A többi oltárkép szerzője ismeretlen. A főoltár Schuchbancher Antal és Nachtigal János műve a Haller János és Dániel Zsófia adományából. A templom a marosvásárhelyi római katolikus közösség számára épült 1726-1768 között.
    A zártsorú, egyhajós templom hajójának és szentélyének szélessége azonos dongaboltozattal van lefedve. A templom főhomlokzatát erőtejes főpárkány és lizénák tagolják. A főpárkány fölé két torony emelkedik aminek a tornya a barokkra jellemző. 
A templom belső tere gazdag árnyékhatású ami szintén a barokkra jellemző. A templomon a vonalak nem egyenesek, megtörtek, megtalálható a homorú és domború formák ellentéte amik a dinamikát hangsúlyozzák, ami megint a barokk jellemzője.  A mai értelemben használt templom nem megfelelő erre az épületre nézve, mivel a „templom” a régi római istenek „lakóhelye”, a megfelelő szó erre az épületre a „bazilika” ami a régi római bíróság épülete volt.  A bazilika kelet-nyugati tájolású, a szentély kelet felé van irányítva, a szentföld felé.
oltárkép
 
alaprajz
  

III. feladat
A marosvásárhelyi vártemplom a XVIII század végén hatalmas építéseken ment keresztül, az akkoriban városunkban letelepedett bécsi származású  építőmester Anton Türk által. Marosvásárhelyen meg  Török Anton, Török Antal vagy Antal Türk név alatt ismertek.
Munkásságai Kolozsváron az unitárius templom, a város egyik műemléke amely a Dávid Ferenc utca sarkán található; az erdőcsinádi templom újraépítése, Teleki Sámuel felkérésére az utolsó munkája a Teleki Téka volt.
Anton Türknek, a vártemplomi munkássága az 1785 években kezdődött és az 1791 fejeződött be, ezek az idők alatt teljes fedőzettet kapott a templom, ekkor kapta a régi, gótikus mennyezete helyett a most is látható lapos stukkódíszes födémet és ekkor épült a szentélyt és hajót elválasztó kárpitboltozat is.
A Teleki Téka udvari szárnyának a megépítése egyrészt kapcsolódik Türk Antonhoz , de csak azért egyrészt, mert 1797-ben kötött szerződést  Telekivel és 1799-ben betegségben bele halt. Így  nem tudta folytatni munkásságát.

IV. feladat
A Teleki Tékát gróf széki Teleki Sámuel alapította 1802-ben és ekkor nyílt meg nyilvános könyvtárként. Gróf széki Teleki Sámuel 1739-ben született. Korának egyik legnagyobb bibliofilje volt. Azzal a szándékkal nyitotta  meg, hogy mindenkinek esélyt adjon a tanulásra. 1791-től  1822-ben bekövetkezett haláláig Erdély kancellárja.
    Állandó kapcsolatot tartott a nagy európai nyomdákkal, könyvkiadókkal, így sikerült megvásárolnia a könyvnyomtatás kezdeteitől a 19. század elejéig kiadott legjelentősebb munkák nagy részét. A gróf, hogy híressé tegye a könyvtárat és, hogy gyorsabbá tegye a keresést, kinyomtattatta a könyvtár négykötetes katalógusát. Teleki Sámuel végrendeletében gondoskodott a gyűjtemény sorsáról: hitbizományként örököseire hagyta, kötelezve őket a könyvtár továbbműködtetésére, ugyanakkor az erdélyi református egyházat bízta meg a felügyelettel. Az épület, ahol a könyvtár található, 17-18. században épült barokk stílusban. A házat Teleki a Wesselényi családtól örökölte, majd egy újabb szárnyat húzott, ahol ma is működik a könyvtár.
    A könyvtár a felvilágosodás korában formálódott. Teleki megszerezte a nagy francia enciklopédia két kiadását. De emellett megvásárolta a legjobb szaklexikonokat, megszerezte az európai tudományos társaságok, akadémiák közlönyeit. A könyvek zöme latin, görög, német, francia és magyar nyelven íródott, de sok más európai és keleti nyelven írott mű is fellelhető a könyvtárban. Számos ritka könyv található itt, pl az Amerikai Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatának egyik kézirata, amiből a világon csak 7 db. van. Még megtalálható a Koncz-kódex  amely a 14. században íródott latin nyelvű Biblia, amely a marosvásárhelyi sorokat tartalmazza (pergamentre írták). Megtalálható még a Piranesi-metszet, mely 29 kötetből áll, valamint a 21 kötetes Egyiptom leírása.
    Napjainkban a könyvtár mellett itt található a Bolyai Múzeum, valamint a Református Kollégium, és más történelmi magánkönyvtárak is.
konyvek
   

V. feladat
Kolozsvár főterén napjainkban is álló barokk épület a Bánffy-palota. 1774-1786 között épült Johann Eberhard Blaumann tervei alapján. Az építető Bánffy György, Erdély kormányzója volt.
    Az épület oldalsó szárnya egy sor helységet tartalmaz, míg az első és hátsó szárnyak kettőt. Az udvart egy olyan emelet díszíti, amelyen faragott oszlopok vannak. Ez a terasz 4 tengelyes, fedett, ez képezi a homlokzat középhangsúlyát. A homlokzaton mitológiai istenszobrok, valamint a griffes Bánffy-címer található. Ez a palota azért is fontos, mert itt szállt meg számos fejedelem, például I. Ferenc magyar király és osztrák császár felesége, Karolina Auguszta kíséretében, valamint I. Ferenc József; továbbá a palota remek, igényes mesterembereket nevelt. Az épület szobordíszeit Schuchbauer Antal készítette, bár ezek nem tartoznak a legjobb alkotási közé. Az egyik itt található szobra a Diána, melyre jellemző a kecses alak, fájdalmas mosoly, finom arc. Emellett  még megtalálható az Apollón, Mars, Pálász Athéné szobrai is. Az építkezés során az ácsmunkákat Anton Überlacher végezte. A Bánffy-palota az erdélyi építészetre nagy hatással volt. Számos más erdélyi épület vette át egyes elemeit. Például a Teleki-ház az erkélyen található oszlopokat.
    Az épületben érdekes oszlopok találhatók, de ne feledkezzünk meg a Griffes  címerről sem. A palota főhomlokzatán az olasz barokkból jól ismert isten-szobrok állnak. Az épületen számos mesterember dolgozott és barokk stílusban épült. 
 

VI. feladat
A rocaille szó franciául kagylót jelent, magyarul kagylódíszt. Tárgyak, épületek díszítésére használták. A rocaille szóból származtatják egyesek a rokokó művészeti irányzatot. Ez a művészeti irányzat a késői barokkal jelent meg és XV. Lajos uralkodása alatt (1715-1774) vált divatossá, főleg Franciaországban és Németországban, avagy kiváltképpen az építészetben és az iparművészetben volt elterjedt. A stílus az épületek belső változatosságára törekszik. A díszítőelemek közül a névadó kagylódísz a leggyakoribb.
    Különálló rokokó az építészetben nem létezik. Az épületek külsőleg a klasszikus józanságot, szigorúságot sugallják. A házak általában patkóalakban épülnek, kiemelve az épületek központi részét. A belső díszítésben a szilárdságot könnyed, görbe vonalakkal oldják fel és gyakori motívumai a növényi formák, csigák, kagylók. Ezek aszimmetrikusan vannak elrendezve.
    A képzőművészetre jellemző az érzelmesség, erotika és nem utolsó sorban az aprólékos kidolgozás. Az irodalomban legfőbb tárgyköre az epekedő szerelem, melyhez enyhe, finom erotika is társul.

VII. feladat   
A szobor alkotója Giovanni Lorenzo Bernini. Nápolyban született 1598. december 7-én. Építészettel is foglalkozott. Mellszobrokon kívül márványból faragott szoborcsoportokat. 1680. november 28-án hunyt el.
    Az alkotásnak Apollo és Daphne a neve. Apolló, aki többek között a Nap, a jóslás, a művészetek, a költészet és az íjászat istene volt, szerelmes lesz Daphné nimfába. Ő azonban nem viszonozza és megpróbál elmenekülni az epekedő istenség elől. A nimfa Péneusz folyamisten segítségét kéri. Ő úgy segít rajta, hogy mikor Apolló megérinti, Daphné babérfává változik. A szobor ezt a pillanatot ragadja meg, mikor a menekülő nimfát a szerelmes isten megérinti, és megkezdődik az átalakulás.
    A barokk szobrászat sajátosságai közé tartozik az ötletgazdagság, a mozgás és a pillanat varázsának megragadása, a ruharedők mély árnyékolása, továbbá az alakok arcán tükröződő érzelmek ábrázolása. Az Apollo és Daphne szoborcsoporton mindezek megfigyelhetők. A menekülés, az üldözés, a megérintés és az átalakulás egy pillanatban van összesűrítve. A szobor dinamikája, az arcok mély érzelemvilága és a gazdag, aprólékos kivitelezés szintén barokk sajátosságra utal.

VIII. feladat
A művet Annibale Carracci festette, a címe pedig Bakkhosz és Ariadné diadala. A római Palazzo Farnese galéria mennyezetfreskója, ugyanúgy, ahogy Carracci más gazdag fantáziára utaló alkotásai is. 1597-1604 között készült. Stílusával a művész egyértelműen elhatárolódott az intellektuális színezetű manierizmustól, és a reneszánsz eszméjéhez tért vissza.
    A mitológiában Ariadné, Minos és Pasipha lánya, beleszeret Theseusba, aki Kréta szigetére ment, hogy megküzdjön a Minotaurusszal. Ariadné egy fonal segítségével vezeti ki a labirintusból. Theseus, hogy megmentse a lányt, magával viszi Athénba, de Naxos szigetén hagyja. Itt Bacchus beleszeret a lányba és feleségül veszi. Nászajándékként egy koronát ad, amelyet Hephaestus készített. Ezt feldobja, hogy megmutassa istenségét és a koronából egy csillagkép lesz.
    A freskón jól láthatók a barokk festészet jellemzői. A fényhatás-keltésre teszik a hangsúlyt, az ábrázolás valósághű, a tér a végtelent sugallja és a szereplők mitológiai alakok. Az alakcsoportok összefonódnak, a részletekkel együtt pedig egy tökéletes kompozíciót alkotnak.

IX. feladat   
A festmény alkotója Pieter Pauwel Rubens, 1577. június 28-án született a vesztfáliai Siegenben. Rubens művészi képességei Itáliában bontakoztak ki teljesen, s itt formálódott ki stílusa is. 1640. május 30-án, 62 éves korában halt meg.
A mű címe Medici Mária megérkezése Marseille-be (1622-1625). Huszonöt óriási festményből álló sorozatot készített XIII. Lajos anyja, Medici Mária részére. Valamennyi képet az anyakirálynő új párizsi palotájába szánták (ezek ma a Louvre-ban láthatók).
Az alkotás tritonokat és sziréneket is ábrázol a valós személyek mellett, és a mitológiai jelenetek a barokk festészet egyik fő témája. Ezek az alakok bonyolultan, eltúlzott, szinpadias pózokban fonódnak össze, de a részletek mégsem vesznek el. A fény-árnyék hatásait maximálisan kihasználta a festő, ugyanúgy, ahogy a dinamizmust is tökéletesen ábrázolta. Megfigyelhetők az ún. “rubensi” idomok. A művész nyílt kompozíciót használ, ezt érzékelteti az illúziókeltés, melynek segítségével a végtelent sugallja. Továbbá a színvilág élénk és pompásan gazdag. Ezek mind a barokk festészet tipikus jellemzői.

X. feladat   
XIV. Lajos uralkodásának legnagyszerűbb emléke a Versailles-i kastély, a Napkirály hatalmának jelképe.
A palota egy kisebb vadászkastély köré épült, amelyet a Napkirály apja, XIII. Lajos emeltetett magának. A serdülő Lajos gyakran mulatozott itt tizenéves barátaival. Egy nagyszabású mulatság adta az ötletet a palota építéséhez.
Nicolas Fouquet pénzügyminiszter, Párizstól délkeletre fekvő vídéki kastélyából, a Vaux-le-Vicomte-ból hozatta el Lajos király a szobrokat, narancsfákat, a szőnyegeket, ezüstöt. Ami a legfontosabb, megszerezte magának Vaux három fő építészét: Louis Le Vau építészt, André Le Nôtre királyi főkertészt. Elvei híven tükrözték a korszellemet, azt, hogy az emberi értelem és rend győzedelmeskedhet a természet fölött. Versailles parkját szigorú formák, egyenes vonalak, mértani elemek jellemzik. Nem kedvelte a tarka virágokat, ahol lehet, mellőzte is őket, inkább kifejlett fácskákat hozatott. A pompás park kialakításában fontos és látványos szerepet játszott a víz. Fénykorában több, mint 1400 díszkút, bonyolult szivattyúrendszerrel működött. Ő még a király leglehetetlenebb kéréseit is teljesíteni tudta. A park egyik tavában Apollo Napszekerén emelkedik fel a habokból. A harmadik neves művész Charles Le Brun zseniális belsőépítész. Ő mintázta a park szobrainak jó részét, tervezte a bútorokat, a kárpitokat, az ezüstöket.
Le Vau halála után Jules Hardouin-Mansard királyi építész folytatta a munkát. 402 méteresre hosszabbította meg a parkra néző homlokzatot. Ő tervezte a palota egyik lélegzetelállítóan szép részét, a Tükörtermet vagy Tükörgalériát (Galerie des Glaces)
A magasrangú vendégek a kertre néző szobákban laktak, a király lakosztályának ablakai északra, a királynéé pedig délre néztek. Utóbbiak a palota első emeletén helyezkedtek el. Az udvaroncok szobái a falura tekintettek. Két márvány lépcsőház kötötte össze a lakosztályokat, az Escalier des Ambassadeurs és a „királyné lépcsője”.