Felhívjuk az olvasók figyelmét, hogy a The 4seasons csapatnak kommunikációs félreértés miatt nem sikerült időben feltöltenie az állandó próba megoldását. A zsűri döntésének értelmében ezen megoldás értékelésre kerül, de az erre kapott pontszámok 10%-át az elbíráló bizottság levonja. A szervezők gondoskodtak az anyag internetes feltöltéséről.

I.
Egyértelmű feljegyzést a Toldalagi palota homlokzatát díszítő két címer készítőjéről nem találtunk, ezért egy hagyományra építjük válaszunkat. A késő barokkban jellegzetes volt, hogy aki egy ház belsejét díszíti, az adhatja meg a ház külső arculatát is. Azt több könyvben is olvashatjuk, hogy a belső fűtőtesteket, és a mennyezetet egy erdélyi művész Schuchbauer Antal munkája. Ám a ’kőfaragó’ leghíresebb munkáit mégsem Marosvásárhelyen találjuk, mivel szerte Erdélyben ismert, és elismert alkotó volt. Kolozsváron -a Szent Mihály templomban- és Gyulafehérváron is dolgozott templomokban, ő készítette a gyulafehérvári székesegyház mellékoltárát, de a hozzánk közelebb álló Kemény gróf, kastélyában is megtalálhatjuk rokokó kézjegyét. Ezeken kívül a kolozsvári Immaculata oszlop, és több városi és vidéki kastély stukkójának és szobordíszeinek alkotója.

II.
A ferencesek kiűzése után a hívőknek nem volt templomuk, ezért egy magánházban tartották a miséket. 1707-ben, a jezsuiták megérkezésével kezdetét vette a templom megépitése, amelyben a nevezetes II. Rákoczi Ferenc tette le fejedelmi esküjét. A jezsuiták Keresztelő Szent János tiszteletére épitették  a templomot, Scherzer Bálint tervei szerint, a tervtípus a romai Il Gesuról másolták, ami praktikussága folytán a 6 oldalkápolnájával igen népszerűvé vált. A mai plébániatemplom  igazából csak 1728-ban kezdett el épülni és teljes befejezése 1768-ban tőrtént.
Az alkotók a művészet valamennyi ágát igénybe vették, hogy a templom belseje gazdagon díszített és gyönyörü legyen, a falak, a fő-és mellékoltár fülkék valamint a boltívek egyaránt jól mutassanak. A templom dongaboltozatán elhelyezkedő mennyezeti képet, a szines ablakokat ,a főoltárt valamint a fából faragott barokk részeket  kiváló munkások végezték. Az orgonát Mórus Tamás ajándékozta. A harangok Mária Terézia idejéből valók.



III.
A vártemplom éveken át fedetlenül használatlanul omladozott, míg 1685 és 1693 között Teleki Mihály adományából helyreállították barokk stílusban. A templom külső és belső munkálatait Türk Antal vezette le, aki nemcsak befedte, hanem a barokknak megfelelően új arculatot adott a templomnak. Az ő munkáival később Székelyudvarhelyen –az egyik nagy erdélyi plébánia -,  Besztercén, találkozhatunk, de a Kolozsvári unitárius templom is a nevéhez köthető. Erzsébetváros is őriz egy darabot az építőmesterből, mivel az örmény katolikus templom is keze munkája.
Türk Antalt szívesen bízták meg  Erdély szerte különböző egyházak, mivel kitűnő képviselője volt a barokk stílusnak.

IV.
Erdély első közkönyvtárát gróf Teleki Sámuel alapította 1802-ben, mivel 19 éves korában elhatározta hogy enciklopédikus könyvtárába beszerzi minden tudományág alapjait., a város és a régió hasznára. Életében 40000 kötetet gyűjt össze Európa minden tájáról, ügynökei segítségével, akik Londontól Velencéig minden nyomdában jelen voltak. Gyűjteményének leghíresebb darabjai talán a 21 kötetes Egyiptom Leírása, amelyet Napóleon egyiptomi hadjáratai során a magával hozott értelmiség jegyzők, a kor történészei jegyeztek le, még nem tudván hogy mit jelentenek a hieroglifák, s a képek. Ezek kézzel festett színes nyomtatványok amelyet az akkor létezett legnagyobb papírméretre készítettek. Más szembetűnő kötete a reál tantárgyasok körében jól ismert Philosophiae Naturalis Principia Mathematica, Newton trilógiája, s ennek jelenléte a könyvtárban annak köszönhető, hogy Teleki igyekezett a friss felfedezéseket is gyűjteni, így jutott hozzá a klasszikus fizika alapelveihez. A könyvtárban ősnyomtatványok is egyaránt megtalálhatók, amelyek még nem a Gutenberg technikájával készültek. Ilyen az 1497 -ben Velencében kiadott Terentius: Komedie című gyűjteménye, amelyben jól láthatók a kor jellemzői, így a rövidítések, az iniciálék, vagy a margináliák. Természetesen a könyvtárból a bibliák sem hiányozhatnak, sőt a legrégebbi könyve a könyvtárnak egy 700 éves biblia, de itt található a hatodik magyar nyelvemlék is, köszönhetően egy lelkes bibliaolvasónak, aki összefoglalóként írt jegyzeteket magyarul a latin nyelvű bibliájába.

V.
A kolozsvári Bánffy-palota a város főterén álló barokk épület, amely a  18. századból való. A palota épitése kezdetét vette pontosan 1774–ben és 1786-ban már szilárd, kőkemény lábon, pontosabban alapon állt.A palota terveinek sajátosságait Johann Eberhard Blaumann épitésznek köszönheti. Az udvart faragott oszlopfős emeleti körfolyosó díszíti. A homlokzat attikáját mitológiai istenszobrok (Mars, Minerva, Apollo, Diana, Herkules, Perszeusz) és a griffes Bánffy-címer (kilencágú korona nélkül)disziti. Erdély és  Kolozsvár újjáéledése Bánffy György nevével és tevékenységével elválaszthatatlanul kötődik.
Nemcsak a kormányzó életének kőbefaragott emléke a Kolozsvár főterén emelkedő palota, hanem egyben Erdély renaissanceának jelképe is. Mivel a  magyar művészettörténeti kutatás az erdélyi barokkművészet tekintetében még a kezdet legkezdetén áll, a legszebb kolozsvári barok-palota építéstörténetével és művészi méltatásával sem foglalkozott. Annyi bizonyos, hogy a főtér keleti sorának egyik telke már régóta a Bánffyak birtoka volt.

VI.
A rokokó épitészet, a barokkhoz illeszkedő stílusirányzat. 1715 körül alakul ki Franciaországban, a barokk túlhajtásaként, de némely mozzanatában a klasszicizmusból is merít. Neve afrancia "rocaille" = kagyló szó származéka.
A rokokó a földi élet örömeit tükrözi, az egyéni boldogság érzetét fejezi ki, vagy az ezek utáni vágyakozást,  stílusa nagyon dekoratív.
Elemei: rafinált, finomkodó erotika, egzotikum, báj, kecsesség, játék, tréfa, kicsinyítés, intimitás, könnyedség és mesterkéltség.
Nyelvi eszközei: a bravúros zeneiség, a hangszimbolika, a hangutánzás és hangfestés, az alliteráció, a becézés, a gyakorító igeképzők, a rövid, tagolt mondatok, az alakzatok közül a felsorolás és az ellentét, a szóismétlés, a megszólítás, a szóképek közül a metafora, a melankolikus hangnem és a mitológia.
A rokokó művészet legjellegzetesebb alkotásai az építészetben születnek. Itt gyakori motívumok a csigák és kagylók, növényi részek, főleg folyondárok és virágok, melyek aszimmetrikusan vannak elrendezve.
Jellegzetes irodalmi műfajai a kis terjedelmű írások, a rövid lírai versek, legdivatosabb az anakreóni , a szellemes művek, de megjelenik terjedelmesebb műfajokban is.
A dráma területén a rokokó az udvari színjátszásban talál otthonra, először Franciaországban.

VII. 
A szobor alkotója a nagymester Bernini. A mű témája a görög mitológiából jól ismert történet, Daphne átváltozása. Őt Apolló üldözte, mert Erósz egy nyilának hatására belebolondult. Daphné imádkozott az apjához, hogy segítsen neki, így amikor Apolló megérintette, Daphné babérfává változott, és így becsületén nem esett csorba. A babérfát Apolló ezután szentként tisztelte. Ezzel egyetemben a szobor neve is Apolló és Daphné, amely a barokk kor egyik alapvető mintájává vált, köszönhető mindez a valóságos virtuóz technikájú Giovanni Lorenzo Bernini-nek, aki kimozdította a szobrászatot a manierizmus tespedéséből. A szobor a barokk minden részletre kiterjedő figyelmével főként márványból készült.

VIII.
Peter Paul Rubens: Medici Mária megérkezése Marseille-be
A festmény alkotója a flandriai festő: Rubens, aki a Németalföld művészeinek, Rembrandt mellett, egyik legjelentősebb alakja. Életének egyik legnagyobb szabású megbízása az a huszonnégy darabból álló képsorozat volt, amelyet Medici Mária, IV. Henrik francia király felesége rendelt meg nála, élete eseményeinek megörökítésére, ám ezen sorozat kompozíciói nem tartoznak a nagymester java alakjai közé, mivel barokkos színpadiasságuk, a főúri stílusuk olyannyira eltúlozzák a festmény ellentéteit hogy ezáltal kissé mesterkélté vált a mi képünk is. Képünk fejedelmi asszonyát egy római sisakos férfi és egy kürtöt fúvó géniusz fogadja, amint előlép a faragott oldalú hajóból, amely mellett Neptun is föltűnik, a tengerek istene, néhány jó húsú sellő társaságában. Ez is a barokk fenségességét emeli a többi kor stílusai fölé.

IX.
Peter Paul Rubens: Medici Mária megérkezése Marseille-be
A festmény alkotója a flandriai festő: Rubens, aki a Németalföld művészeinek, Rembrandt mellett, egyik legjelentősebb alakja. Életének egyik legnagyobb szabású megbízása az a huszonnégy darabból álló képsorozat volt, amelyet Medici Mária, IV. Henrik francia király felesége rendelt meg nála, élete eseményeinek megörökítésére, ám ezen sorozat kompozíciói nem tartoznak a nagymester java alakjai közé, mivel barokkos színpadiasságuk, a főúri stílusuk olyannyira eltúlozzák a festmény ellentéteit hogy ezáltal kissé mesterkélté vált a mi képünk is. Képünk fejedelmi asszonyát egy római sisakos férfi és egy kürtöt fúvó géniusz fogadja, amint előlép a faragott oldalú hajóból, amely mellett Neptun is föltűnik, a tengerek istene, néhány jó húsú sellő társaságában. Ez is a barokk fenségességét emeli a többi kor stílusai fölé.

X.
Versailles kezdetben  egy piciny falucska volt. Helyén eredetileg egy kis méretű, korai barokk vadászkastély állt, melyet , XIII. Lajos építtetett.  Fia, XIV. Lajos nem akarta lebontatni, inkább kastéllyá alakitatta, igy lett belőle  francia politikai élet központja.  Ma már Párizs egyik leglátványosabb külvárosa.
A káprázatos és csillogó  kastély 1666-ban kezdett el épülni. Ezt kezdte el átépíteni és bővíteni 1688-ban a Napkirály megbízásából a művész-hármas: Levau, Lebrun és Le Nötre. 1682-től egészen a Nagy Francia Forradalomig, 1789-ig a francia királyok  pompás lakhelye volt.
A Versailles-i kastély ,egy megközelítően 500 m hosszú, terjengős épület. Belépéskor a francia királyok sorfala látható, felségesen, szigorú időrendben állnak. Az uralkodó Louis Quatorze - millió féle megjelenése van: szobor, lovasszobor, portré, csatakép Felbecsülhetetlen pompa és szigorú rend uralkodik mindenütt. A  kertre néző észak déli szárnyakban éltek a méltóségok és miniszterek, a palota központi részének első emeletén voltak a királyi lakosztályok, amelyet a Háború szalonja és a Béke szalonja zár,   a király  szobája északra, a királynéé délre nézet, ide két márvány lépcsőházon keresztül lehetett feljúni, végül, de nem utolsó sórban  az udvaroncok szobái a falura néztek. A kastély minden apró része, minden szeglete freskókkal, aranycirádákkal, selyemtapétákkal díszített, nemesen faragott bútorokkal , barokk oszlopokkal és festménykkel berendezett. A textilfüggönyöktől elkezdve a kilincsek, ajtódiszek, padlókig  minden annyira szemkápráztató.  Középen húzódik a kastély legpompásabb helyisége a Tükörgaléria,folyosószerűen elnyúló terem, oldalfalait márvány pilaszterek tagolják és a 17 kertre nyíló ablakokkal szemben hatalmas tükrök díszítik. A boltfelületet dekoratív stukkó keretrendszer, ezt gazdag színhatású festmények töltik ki.
A kastély mögött terül el Versailles legnagyobb értéke, az óriási kert. Lajos kertésze, Le Nôtre egy egész meglepetésekkel teli várost tervezett meg. A kertet virágdíszes teraszok, lépcsők, szökőkutak, tágas vízmedencék , növényházak, nyírott cserjékkel kiképzett labirintus, pavilon, illatos virágok, feyők, nyárfák és platánfák gazadgitják.
Únepségek, bálok, gyertyafényes színházi előadások pazar színtere volt a kastély.