A kolozsvári NOKIA-üzem után a Marosvásárhely kulturális és ökológiai fennmaradását lassacskán ellehetetlenítő Azomureș vegyi kombinátra terelődött a közbeszéd megállíthatatlan árama.
Miután a finn elektronikai gigavállalat fészket bontott Kolozsváron, szélnek eresztve közel kétezer alkalmazottat – akiknek három esztendővel ezelőtt gyakorlatilag ez volt az utolsó kapaszkodójuk, mivelhogy épp akkortájban fuldoklott a gazdasági válságban a fél ország – most a marosvásárhelyi „bűzgyár” készül arra, hogy majdnem ezer embert eresszen a szélnek. S mindezt azután, hogy több millió tonna közepesen és/vagy nagyon szennyező hulladékkal tette meg ugyanezt...
Most anélkül, hogy közzétennénk a méreganyagok listáját, vagy megpróbálnánk kitalálni, hogy kik engedélyezik ezt az evidens módon környezetszennyező tevékenységet, csak annyit mondunk, hogy befektetésekkel, a kibocsátott (szennyező)anyagok szűrésével majdnem nullára lehetne csökkenteni a gyár környezetre gyakorolt „impaktját”.

Nem tudjuk, hogy milyen az üzem anyagi helyzete – sajnos, a közzétett adatok nem elegendőek ahhoz, hogy laikus is megállapítsa, hogy mennyire nyereséges/veszteséges vállalkozásról van szó. Ugyancsak laikus szemlélettel értelmezve, elmondhatjuk: valószínű, hogy a Marosvásárhely mellett elterülő vegyi kombinát kevésbé mérgező, mint a nagybányai ciántóból az ezredfordulón kiömlő üledék, ám tudjuk, hogy nem kívánatos az Azomureș által kibocsátott nitrogén-, foszfor- stb. származékok növény, állat és ember szervezetében való felgyülemlése. A nagyvállalat, amellett, hogy tovább folytatja a károsanyag-kibocsátást, immár emellett ezer embernek fogja közvetlenül, szociális téren megkeseríteni a téli ünnepeit.

A nagyvállalatokat, főleg olyanokat, melyekre a helyi közösség nem tud közvetlen nyomást gyakorolni, mert a tulajdonosok, befektetők stb. nem kies hazánkban lakoznak, meg nem nagyon szokta érdekelni pár ezer ember téli/családi ünnepe.
Szintén nincs pontos felmérés arra vonatkozóan, hogy főleg újszülöttek, kisgyerekek esetében hány légúti megbetegedésért felelős a köztudatban már-már mitikussá nagyított „Kombinát”, hogy hány felnőtt lett asztmás a belélegzett vegyületek miatt, ám az tény, hogy hosszú távon sem gazdasági, sem ökológiai „megkönnyebbülést” nem okozott a környéken.

Hogy mindezek ellenére miért működik még mindig, ismételjük: nem tudjuk. Ahhoz túlzottan tapasztaltak vagyunk, hogy feltételezéseinket bizonyítékok nélkül a kedves Olvasók elé tárjuk (akik, gondoljuk, már nagyon unhatják az ilyen összeesküvés-elméleteket...).
Ezen áldatlan, kapaszkodókat nélkülöző helyzetben leledzve is zsurnalisztai kötelességünk hangot adni nemtetszésünknek, mind a környezetszennyezés, mind pedig a „munkanélküliséggel való szennyezéssel való fenyegetőzés” esetében.

Ám sajnos úgy néz ki, hogy nemcsak külföldi tőkéjű nagyvállalatok viselkednek így országunkkal – vagyis úgy, hogy kifosztják erőforrásaitól, ellehetetlenítik mind gazdasági, mind pedig emberi szempontból, hanem a hazai illetőségű, gigaléptékű kereskedelmi nagyvállalatok is.
És, sajnos, az egyik legnagyobb ilyen „vállalkozás” Bukarestben székel, és Parlamentnek szoktuk becézni.