A Romániai Magyar Könyves Céh idén november 10-e és 12-e között szervezi meg a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár tizenhetedik „felvonását”. A sok külföldi (főleg magyarországi) és belföldi könyvkiadó bizony parádés kínálattal vonul majd ki a standokra, vesz részt a bemutatókon.
Nehogy ingyenreklámmal, burkolt hirdetéssel, esetleg BTL-marketinggel (Below the Line – „öv alatti” reklámkampánnyal) vádoljanak meg minket a kedves Olvasóink, nem fogjuk külön dicsérni vagy szidni egyik kiadót, szerzőt, fordítót vagy könyvet sem (habár mindegyik kategóriában talált számára elfogadni illetve elvetni valót ezen sorok képernyőre vetője), hanem inkább városunk kulturális aspektusaira szeretnék reflektálni ezen esemény ürügyén.

Ha Marosvásárhely, akkor a Teleki Téka (1962-től Teleki–Bolyai Könyvtár intézményi keretei között működik), és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, és az Ariel Bábszínház, és a Kultúrpalota – a benne zajló számtalan kiállítással, fesztivállal (amelyek közül elég, ha csak a nemrég lezárult Liszt Ferenc Fesztivált, vagy a Nemzetközi Klasszikusgitár-fesztivált említjük), meg a sok állami és civil szervezetek által rendezett eseménysorozatok juthatnak eszünkbe.

Emellett tény, hogy Marosvásárhelyen nincs olyan léptékű „pezsgés”, mint mondjuk Kolozsváron, de arányaiban, a város demográfiai potenciáljához mérten nagyon magas szintű a kulturális aktivitás.

A Könyvvásár kapcsán viszont valljuk be, álszerénység és erőltetett sznobizmus nélkül, hogy bizony a magaskultúrának is szüksége van popularizáló rendezvényekre, tömegeket megszólító tevékenységekre.
Ilyenek a mindenkori fesztiválok, vásárok, melyek legtöbbször az amúgy „kommerc” termékek marketingfogásait is alkalmazva próbálják belelopni magukat a városban sietősen járókelők szívébe.
A nagy jelentőségű Nemzetközi Könyvvásár városunkban történő „megtelepedése” és „meghonosodása” tulajdonképpen nyílt hadüzenet a televíziónak, a reflexió nélkül benyakalt bulvármagazin-özönnek, és – mondjuk ki nyíltan – esély arra, hogy mindenki áttekinthesse a kisebb-nagyobb-nagy kiadók könyvkínálatát, amely révén még az avatatlanabb nézelődő is majdnem teljes képet kaphat az irodalom – de nem csak – irányvonalairól.
A népmozgások tanulmányozásának szakértői meg fontos, Marosvásárhely kulturális szemléletének alakulására vonatkozó következtetéseket vonhatnak le a megvásárolt/meg nem vásárolt könyvek számából és címéből.
Annyit tanácsolunk csak azoknak, akik ellátogatnak a Könyvek Vásárára, hogy csak azokat a kiadványokat váltsák ki maguk számára, melyek szívüknek is kedvesek, és ne csak trendeket kövessék, ne csak a divat által felkapott, agyonreklámozott volumeneket vigyék haza.
A könyv intim tárgy, használata során közelebb kerül hozzánk, mint egy fogkefe vagy egy körömvágó, épp emiatt ügyeljünk, hogy ne olyanokkal pakoljuk meg lelkünket, melyekből gonosz, önmagunkat vagy a világot romboló gondolatok telepedhetnek meg bennünk!